Már a kezdő angoltanfolyamok első heteiben felbukkan az egyik legismertebb igeidő, a present continuous, azaz a folyamatos jelen idő, melyet a szakemberek olykor present progressive vagy present imperfect néven is emlegetnek. Érdekes adat, hogy bár mindenki ismeri, a nyelvtudósok szerint a beszélt angolban csupán az igék 5%-át használjuk ebben az igeidőben. A folyamatos jelen alkalmazása nem túl bonyolult, de néhány alapszabályt mindenképpen érdemes tisztázni már az angoltanulás legelején. Cikkünkben ehhez nyújtunk segítséget.
Mitől lesz folyamatos a jelen?
Először is vizsgáljuk meg, hogy miért is indokolt az angol folyamatos jelen igeidő használata. A present continuous azt jelzi a hallgatóság számára, hogy az adott cselekvés vagy állapot éppen a beszéd pillanatában történik vagy nagyon gyakori, esetleg nagy bizonyossággal számíthatunk arra, hogy a közeli jövőben is folytatódik majd. Ez az igeidő egyszerre fejezi ki tehát a cselekmény jelenidejű és – a present simple-lel ellentétben – folyamatos mivoltát is.
Kell a be és kell az –ing!
A folyamatos jelen formailag kissé bonyolultabb, mint az egyszerű jelen, hiszen a „be” segédige ragozott – az alanynak megfelelő – alakja is szükséges a kifejezés megalkotásához.
Ezek sorban: I am, you are, he/she/it is, we are, you are, they are.
Ezekhez társul a cselekvő ige szótári alakjának –ing toldalékos változata.
Nézzünk meg néhány példát!
A present continuous leggyakrabban tehát arra szolgál, hogy leírjon valamit, ami a beszéd pillanatában történik (ez éppen ellentétes a present simple-lel, amikor az általánosítás a cél), azonban más esetekben is használhatjuk. Lássuk konkrét példákon keresztül!
1. Alapesetben éppen most történik:
We are writing a text. (Egy szöveget írunk.)
2. Nem ebben a konkrét pillanatban történik, hanem egy átmeneti tevékenységet vagy helyzetet fejez ki, ami éppen mostanában zajlik:
I am writing a book. (Egy könyvet írok.)
3. A jövőre vonatkozó időhatározóval kombinálva akár egy tervezett eseményt is kifejezhet:
I am travelling to London tomorrow. (Holnap Londonba utazok.)
4. Nyomatékot adhat egy-egy cselekmény gyakoriságának, sokszor humoros kontextusban:
He is always drinking coke. (Mindig kólát iszik.)
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy – mint minden angol igeidő esetében – a folyamatos jelen használatakor a beszélő szándéka éppen olyan fontos tényező, mint a cselekvés vagy történés időpontja. Amikor valaki a present continuous-t használja, az jellemzően egy éppen zajló, azaz befejezetlen dologgal áll kapcsolatban. Az előbbiekből kifolyólag vannak olyan igék, melyeket egyáltalán nem használunk folyamatos jelen igeidőben, hiszen az logikátlan volna és torzítaná a jelentést. Ilyen igék például:
- forget (elfelejt)
- imagine (elképzel)
- know (tud, ismer)
- want (akar)
- wish (kíván)
- prefer (előnyben részesít)
- believe (hisz)
- understand (megért)
Mint láthatjuk, a kivételek között a mentális állapottal, a vélemény és az érzelmek kifejezésével, valamint az érzékeléssel, észleléssel kapcsolatos igéket találunk. Az angoloktatás haladó fázisában ezek a kivételek már többször előkerülnek, így nem árt velük tisztában lenni!