A tanulási problémákkal küzdő tanulók helyzete egyre kiemeltebb figyelmet kap és érdemel is napjainkban. Számos tanulmány tárgyalja a problémák széles spektrumát, eredetét és pedagógiai útmutatást ad azok kezelésére, de mit is értünk tanulási problémák alatt és hogyan lehet segíteni a tanulási nehézségekkel küzdő gyermeken? A tanulási problémákat három csoportját különböztetjük meg. Beszélhetünk tanulási nehézségekről, zavarokról és akadályozottságról. E három kategória következőket fedi:
Tanulási nehézség
A tanulási nehézség egy átmeneti és enyhe jelenség, ami bárkit érinthet az élete során és nem tekinthető súlyos problémának. Nehézségekről beszélünk akkor, ha a diák magához és társaihoz képest lassabban teljesíti az elvárt feladatokat, felfogási és koncentrációs nehézségekkel küzd. Sok esetben családi vagy serdülőkori problémák, betegeskedésből adódó hosszabb hiányzás, vagy költözés és környezetváltozás a kiváltó ok. Fontos kiemelni, hogy nem szorul a gyerek gyógypedagógiai kezelésre és a zavaró tényező megszűnésével a tanulási nehézség is megszűnik. A legjobb, amit tehetünk, hogy nagy figyelmet fordítunk gyermekünkre, megpróbáljuk feltári a probléma gyökerét és korrepetációval elejét vesszük a jelentősebb lemaradásnak.
Tanulási zavar
A tanulási zavar forgalma szerint egy tanulási részterületen tapasztalható alacsonyabb teljesítményt értünk a kifejezés alatt, amelynek oka valamely képességterület súlyos problémája, de továbbra sem beszélhetünk fogyatékosságról. A tanulási zavarban szenvedők egy kognitív tünetegyüttessel rendelkeznek, ami az intelligencia szintjéhez képest tartósan alacsony teljesítményben nyilvánul meg és kimutatható neurológia deficit áll a hátterében. Létezik részképességzavar, valamint komplex tanulási zavar. A motoros és kognitív részfunkciók együttese alkotja a komplex teljesítményt. Ezen részképességekben lévő zavarok az intelligencia szinttől teljesen függetlenek. A komplex tanulási zavar körébe tartozik a diszkalkulia (számolási zavar), diszgráfia (írásbeli nehézségek), diszpraxia (motoros készségek zavarai), diszlexia (olvasási nehézség), valamint az ADHD, vagy más néven figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar. Az ADHD-s gyerekek nagyon rövid ideig képesek csak egy adott feladatra koncentrálni, mert azonnal a figyelmüket egy másik téma, aktivitás vagy tárgy ragadja meg.
Tanulási akadályozottság
Tanulási akadályozottság a korábbi két kategóriával ellentétben a tanulás minden területére és tartósan kiterjed, a tanulási problémák legsúlyosabb kategóriája. Ezen problémával küzdő gyerekek gyakran szenvednek a beszéd és a kifejezőkészség súlyos lemaradásától, továbbá viselkedésbeli rendellenességektől, amelyek akár lehetetlenné is tehetik a normál tanrendi oktatásban való részvételt. Részükre terápiák és szakosított intézmények fejlesztési foglalkozásai javasoltak.
Amikor tanulási nehézségekkel küzdő fiatalokról beszélünk, a tanulási zavarban szenvedőket értjük alatta, elsősorban pedig a komplex zavarban szenvedőket. Tekintettel arra, hogy e csoportba tartozó fiatalok egy adott készsége például írás, olvasás, számolás tartósan lassú fejlődést mutat, több érzékelési csatornán tanácsos az oktatás. A multiszenzoros módszer vizuális, auditív és kinesztetikus eszközökkel, változatos feladatokkal, minden érzékelési típus bevonásával oktat. Így függetlenül attól, hogy milyen területen szenvednek lemaradásoktól azok más érzékszervi stimuláció révén kompenzálhatók. A hallás, látás és tapintás használatával egyszerre közölt hasonló tananyagok egymást segítik a memorizálásban. A tanulók részére kialakított sokoldalú feladatok lassabb tanulási tempót tesznek lehetővé, mindazonáltal tartós eredmények csak ilyetén érhetők el. A fokozatosság a másik fontos ismérve az óráknak. A tanár különös gonddal kell, hogy eljárjon, folyamatosan meg kell bizonyosodnia a tananyag teljes megértéséről.
Gyakorlati szempontokat figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy minden újonnan tanult ismeretet össze kell kapcsolni korábbi tananyagokkal. A lexikális tudás építésére történő kísérletek nem hoznak mérvadó eredményeket. Az órákon mellőzni kell az időre mért feladatokat, amik nyomást gyakorolnak a tanulóra és minden a figyelem zavarására alkalmas tényezőt a minimálisra kell csökkenteni. A tanulási nehézséggel küzdő gyermek fejlesztése kihívást jelent, nem pusztán szofisztikált pedagógiai eszközökre, de közelebbi kapcsolatépítésre is szükség van. Nem szabad, hogy szorongás jelenjen meg a foglalkozáson, gyakran bíztatással és humorral kell az órát színesíteni.
Összegzésként elmondhatjuk, hogy a megfelelő pedagógiai szemlélet is fontos tényező. A Novakid egyszerűvé és szórakoztatóvá teszi!